KISEBBSÉGEK: Rudolf Chmel dönt minden kisebbségi kérdésben
A kisebbségügyi kormányalelnök jóváhagyása kell a nemzetiségi múzeum-igazgatók kinevezéséhez is
POZSONY augusztus 8 (WEB-NOVINY) – Rudolf Chmel emberi jogi és kisebbségügyi kormányalelnök aláírása nélkül ezentúl nem történhet változás a nemzetiségi kultúrában és iskolaügyben. Szeptemberben dönt a parlament arról a törvényről, amely Chmel jogköreit bővíti. „A koordinációs és gesztori jogkörön kívül valós igazgatási és döntési jogok is kötődnek az új kormányalelnöki tisztséghez” – mondja Chmel.
Ha a Nemzeti Tanács elfogadja a hatásköri törvényt, a kormányalelnök mondja majd ki a döntő szót pl. a nemzeti múzeumokról is. De a kisebbségi iskolaügyet érintő változásokhoz is szükséges a kormányalelnök beleegyezése. Hivatalában létrejön a nemzetiségi kultúra és a nemzetiségi iskolaügy főosztálya, amely szorosan együttműködik majd az illetékes minisztériummal. „ Ha máshol döntöttek is bizonyos kérdésekben, mindenekelőtt az iskolaügyről van szó, a kormányalelnök beleegyezése nélkül ezentúl ez nem történhet meg” – tette hozzá Chmel.
Chmel elődje, Dušan Čaplovič, aki jelenleg a parlament oktatásügyi bizottságát vezeti, üdvözli az emberi jogi és kisebbségi kormányalelnök új lehetőségeit. „Nekem többször felróttak kisebbségi ügyeket, de az oktatás és a kultúra néhány kérdésébe nem volt jogom beleszólni” – mondta a SITA hírügynökségnek a volt kormányalelnök. Az új jogköri törvénytől azt várja, hogy az egyértelműen megfogalmazza a kormányalelnök jogát és kötelességét. „Ha működőképes és jó lesz, én csak örülni fogok neki” –mondja Čaplovič. Ám fontosnak azt tartja, hogy a kormányalelnök dönthessen a személyekről, akikért felel, de a pénzkeretekről és a tervezetekről is.
A roma politika nagyobbik részét az új kormány a Munka-, Család- és Szociális Ügyi Minisztériumra ruházza át. Ezt a döntést a volt kormányalelnök majd az eredmények tükrében kívánja csak értékelni. „Ideális az lenne, ha nem két helyhez tartozna, hanem az egész kérdéskör a minisztériumhoz kerülne” – mondja. Ez lehetővé tenné a romakérdés nem csak szociális szempontú, hanem komplex kezelését.
(SITA)