POZSONY május 13. (WEBNOVINY) – Rosszabbodott a demokrácia és kihasználatlan esélyek a 2009-es gazdasági válság idejéből – tömören így értékelik a Társadalonmkutató Intézet (IVO) szakértői Robert Fico kormányzásának négy évét. „Nem liberális populisták kormányoztak a liberális demokrácia feltételei közepette, s ennek kihatása volt a demokratikus környezetre és a törvényalkotásra“, szögezte le az IVO mai sajtótájékoztatóján Grigorij Mesežnikov. Azok a problémák, melyeket Szlovákia a múltból örökölt, beleértve a romakérdést is, szerinte csak tovább mélyültek. „Többnyire csak konzerváltak, bizonyos problematikus pontokat fenntartottak, mintsem azok megoldására törekedtek volna“ tette hozzá Mesežnikov.
A legrosszabb osztályzatot az elmúlt négy évért az igazságszolgáltatás, a bíróságok kapták az IVO-tól. Mária Kolíková, az intézet munkatársa azt állítja, hogy a bíróságok a jelenlegi formájukban vesztélyeztetik a jogállamiságot. „Magukat a bírókat, akiknek az olyan értékek mentén kellene síkra szállniuk, mint a pártatlanság, vagy a korrupció elleni harc, bíróság elé kellett állítani azokért a lépéseikért, amelyek a bíróságokon virágzó korrupcióról tanúskodnak“, mondta Kolíková. Ellenkezőleg, folytonosság tapasztalható az IVO szerint a külpolitika terén. Amennyiben a diplomácia szakaszán problémák merültek fel, Martin Bútora szerint azok általában belpolitikai botrányokban gyökereztek. Bútora arra hívja fel a figyelmet, hogy a végéhez közeledő választási időszak a 90-es éveket idézi. „A közéletben erkölcsi hanyatlásnak lehettünk tanúi, ma viszont Görögország esetén is láthatjuk, mennyire kulcsfontossága van az erkölcsi normák betartásának“, vélekedik Bútora. Miroslav Kollár, az IVO munkatársa a kormánynak a hírközlő eszközökhöz való viszonyulását bírálja, megromlottak a törvényi feltételek, az újságírókra pedig bírósági perekkel gyakorolnak nyomást.
A gazdasági növekedéshez Robert Fico kormánya azzal járult hozzák, hogy nem korlátozta, állapította meg Richard Ďurana. Inkább olyan lépéseket tett, amelyek csökkentették a konkurrenciaképességet, a befektetők szemében pedig a vonzóságát. Ďurana szerint a kormány a gazdasági válságot saját előnyére használhatta volna ki. Ehelyett rendszert és koncepciót nélkülöző intézkedéseket foganatosított, melyekkel az állam pozícióit erősítette. „A kormány nem értette meg, mit jelent a válság, meg akarta tartani a foglalkoztatottsági szintet és az aktuális állapotot igyekezett konzerválni“ bírálja a kabinet eljárását Ďurana. Ehelyett inkább a TB-járulékokat csökkenthette volna, vagy stabilizálhatta volna a nyugdíjrendszer első pillérét. „2020-ban olyan helyzet állhat elő, hogy a nyugdíjasok száma magasabb lesz, mint a munka piacára lépőké“, indokolja véleményét Ďurana.
SITA